Magyarországon nincs klímakrízis, de fel kell készülni a változásokra


Magyarországon nincs klímakrízis, de fel kell készülni a változásokra

Magyarországon a klímaváltozás szempontjából nincs krízishelyzet, de arra fel kell készülni, hogy a kedvezőtlen hatásokat nem lehet kerítéssel megállítani – mondta Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víztudományi professzora az M1 aktuális csatornán.

Gyakoribb lesz a szélsőséges időjárás, a víz körforgása fel fog gyorsulni, több lesz az árvíz és az aszályos időszak, terület. A megoldás az lehet, hogy a vízfelesleget nem vezetjük el, hanem tároljuk, hogy szükség esetén felhasználható legyen – mondta a szakember.

Túlzónak nevezte azokat a prognózisokat, amelyek szerint már csak néhány vagy egyetlen év maradt, hogy megfordítsa az emberiség a kedvezőtlen folyamatokat. Ha azonban a kormányok nem teljesítik vállalásaikat, és az évszázad végéig nem sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani a hőmérséklet emelkedését, akkor valóban elérhetünk egy olyan “átbillenési pontot”, amin túl visszafordíthatatlanná válnak bizonyos folyamatok.

A hőmérséklet emelkedése mellett a népességrobbanás is nagy kihívás. A 20. században az emberiség létszáma a háromszorosára, 2 milliárdról 6 milliárdra gyarapodott, a vízkivétel pedig a hatszorosára – ismertette Szöllősi-Nagy András. Hozzátette: a reális prognózisok szerint a végpont 2120-ban a 12 milliárdos népesség lehet, amely már valóban az emberi létet fenntartó ökoszisztémákat fenyegeti. Magyarország azonban szerencsés, hisz a Kárpát-medence alján fekszik, jelentős vízgyűjtő területen, továbbá nagy felszín alatti víztartalékokkal is rendelkezik.

Magyarországon egyébként a melegedés mértéke 1901-től országosan meghaladta az 1 Celsius-fokot a meteorológiai mérőállomásokon mért évi középhőmérsékleti értékek alapján, Budapesten pedig még ennél is nagyobb, 1,5 Celsius-fokos az emelkedés.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján a klímaváltozásról közzétett grafikon szerint Budapest magasabb értékét jelentős mértékben a “városi hősziget” nevű jelenség magyarázza. A mesterséges felszínek jobban felmelegszenek, mint a természetes növényzettel borítottak, amit fokoz még a gazdasági tevékenység és az épületek hőkibocsátása is – írták.

Az adatok szerint 2018-ban Európa talajfelszíni évi középhőmérséklete 2,1 Celsius-fokkal volt magasabb a XIX. század második felének átlagánál. 

Kép forrása: unsplash.com